Renergy Consulting Kft.
e-mail: info@renergy.hu
tel.: 70/374 3690
HU | EN | DE

Megújuló energia

Napelemes rendszerek tervezése és kivitelezése 1-500 kW-ig, szélgenerátorok, napkollektoros rendszerek telepítése, biomassza, biogáz...

Komplex energetikai megoldások

Energetikai projektmenedzsment az elejétől a végéig: pályázatírás, tervezés, energiamérleg-számítás, tanúsítás. Szerkezetcsomópontok hőtani vizsgálata és akár teljeskörű létesítményszimuláció.

Innováció, tervezés

Gépipari szerkezetek tervezése, analízise. Statikai-, dinamikai szilárdságtani szimulációk (FEM), áramlástani szimulációk (CFD)

A szél- és fotovillamos erőművek hálózatra termelésének problematikája

A megújuló energiákból villamos energiát előállító erőművek széleskörűen terjednek szerte Európában. Jelenleg Európa szerte kb. 106 GW a szélenergia-kapacitás maximuma és 68 GW a naperőműveké.[1]

A szél- és fotovillamos erőművek hálózatra termelésének alapproblémája nagyon hasonlít a fogyasztói viselkedés időben és térben megvalósuló változásához. Tudjuk, hogy reggeli és a kora esti órákban van a legnagyobb és hajnalban a legkisebb a fogyasztás (ezek között órás átlagban kb. 2000 MW az eltérés), de ezen belül is vannak kisebb-nagyobb ingadozások viszonylag rendszertelenül. A fogyasztói szokások napi átlagos lefolyása viszonylag jól prognosztizálható, de mindig van eltérés. A gond akkor kezdődik, ha egy esetleges üzemzavar miatt kiesik egy erőmű (mint pl. 2007-ben Olaszországban egy primerszolgáltató), ilyenkor akár gigawattos termeléskiesés is előfordulhat, vagy ehhez hasonlítható az is mikor egy (vagy több) szélerőmű parkban hirtelen eláll a szél [1. ábra], vagy egy nagyobb fotovillamos hálózatot leárnyékol egy felhő. Ilyenkor a hálózat többi elemének azonnal reagálnia kell és visszaállítani a megfelelő értékre a hálózati frekvenciát (f0= 50 Hz). A terheléselosztás koordinálása hazánkban a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (MAVIR ZRt.) központjának a feladata



[1] Wikipedia - 2013

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító[1]

A rendszerirányítás egyidős a villamosenergia-rendszerrel, hiszen a zavartalan működéséhez szükség van egy olyan irányító szervezetre, amely a rendszer egészét átlátja. Több mint 100 évvel ezelőtt, a villamosenergia-szolgáltatás kezdetén, egy-egy termelő a hozzá közel található fogyasztókat látta el villamos energiával. Ez meglehetősen drága módszer volt, hiszen minden erőműnek külön-külön kellett gondoskodnia tartalékokról karbantartás vagy üzemzavar esetére, gyakorlatilag minden erőmű mellé kellett egy másik.

A hálózati frekvencia és a feszültségek szabványosítása nagy előrelépés lehetőségét teremtette meg: az eddig külön-külön működő ellátási területeket egy közös rendszerré kapcsolhatták össze.

Bízvást nevezhetjük történelminek 1949. november 23-át, azt a napot, amikor Budapest székesfőváros kábelhálózatán keresztül párhuzamosan kapcsolták Magyarország keleti és nyugati áramszolgáltatói körzeteit. Bánhida, Tatabánya, Kelenföld, Ajka, a Mátra, Salgótarján, Diósgyőr, Dorog, Kesznyéten, Kazincbarcika és Újpest erőműveinek szinkron üzembe kapcsolása új fejezetet nyitott a hazai villamos-energetika történetében: központi üzemirányítás alatt megkezdte működését a magyar villamosenergia-rendszer (VER). Az irányítást az Országos Villamos Teherelosztó (OVT) végezte. Miután már néhány hónappal korábban elkezdték az ország akkor még egymástól függetlenül üzemelő ellátási területein a fogyasztói igények óránkénti felmérését, az összekapcsolás után lehetővé vált, hogy órás felbontású menetrendet állítsanak össze az erőművek számára. Kivételt csak a kelenföldi erőmű jelentett, amely nem menetrend alapján termelt. Speciális feladata az volt, hogy biztosítsa a frekvencia állandó szinten tartását.

Hogyan fejlődött a rendszerirányítás?

Az újonnan alakult OVT kezdetben a negyvenes évek elején üzembe helyezett Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinek Váci úti teherelosztójában, annak technikai eszközeivel működött.

Az összekapcsolt hálózat gyorsan növekedett. Egymás után épültek az új távvezetékek, de ezzel az erőműépítés nem tudott lépést tartani. A fogyasztás viszont olyan tempóban nőtt, hogy szükségessé vált egy, később több nemzetközi távvezeték kiépítése. Az első 1952-ben Kisigmándot kötötte össze a csehszlovákiai Nové Zámky-val.

1953-ban a Teherelosztó is kinőtte az Elektromos Műveket és az Úri utcába, a budai Vár pincerendszerébe költözött. Az akkori hatalom a stratégiailag fontos központi rendszerirányítót abszolút védett helyen akarta tudni, ezért költöztették az intézményt oda, ahol régebben a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékát őrizték. A többemeletnyi mélységben korszerű technika működött. Az erőművekből és a fogyasztói alállomásokról folyamatosan érkeztek a teljesítmény- és a feszültségmérések adatai, egész falat betöltő séma jelezte a hálózat állapotát.

Az OVT szolgálatai különböző feladatokra szakosodtak. Az üzemelőkészítő szolgálat tervezte meg a következő napra a hálózat és az erőművek üzemét, a diszpécser szolgálat végezte az üzem folyamatos felügyeletét és irányítását. A távközlési szolgálat biztosította a szükséges távméréseket, a távjelzéseket és a telefonkapcsolatokat.
A Teherelosztó berendezéseit folyamatosan korszerűsítették, hogy lépést tudjon tartani az óriási ütemben fejlődő villamosenergia-rendszer támasztotta követelményekkel. Ennek ellenére az 1970-es években láthatóvá vált, hogy a rendszerirányításban is elkerülhetetlen a „generációváltás”, a számítógépes technika bevezetése. A jelentős megújulással egyidőben a Teherelosztó a vári pincerendszerből 1978-ban új, az igényei szerint kialakított épületbe, a Petermann bíró utcába költözött. Az itt üzembe helyezett számítógép nemcsak a Kelet-európai villamosenergia-rendszereket egyesítő CENTREL-ben (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia), hanem az egész világon a legkorszerűbbek közé tartozott. A HIDIC 80 típusú folyamatirányító rendszer jelentősen megkönnyítette az üzemelőkészítés és a diszpécserek munkáját. Képernyőin hatalmas mennyiségű adatot tekinthettek át, ami segítette a terhelés gazdaságos elosztását az erőművek között és a hálózat üzemének kézbentartását.

Még ugyanebben az évben, Európában elsőként elkészült a magyar és szovjet energiarendszert összekötő 750 kV-os távvezeték, amely önmagában az ország fogyasztásának egyharmadát volt képes biztosítani. Ez, és a Paksi Atomerőmű 4 db, egyenként 440 MW-os blokkjának üzembe helyezése biztosítani tudta a folyamatosan növekvő fogyasztás fedezését. Egy ideig nem volt szükség jelentős beruházásra a Teherelosztóban, ám házon belül az igen jól felkészült gárda folyamatosan korszerűsítette a folyamatirányító számítógépes rendszert, bővítette annak kapacitását. Bár ez a számítógép még alkalmas volt, hogy kiszolgálja a Nyugat-európai villamos-energia rendszer-egyesüléshez, az UCTE-hez 1995-ben megtörtént csatlakozás követelményeit, már folyamatban volt a teljes üzemirányítási rendszer korszerűsítése. A 2001-ben befejezett ÜRIK nevezetű projekt nem csak a Teherelosztó számítógépes berendezéseit, hanem az adatátviteli berendezéseket, az alállomási adatgyűjtő és adatkezelő rendszereket is magában foglalta.

Hogyan lett az OVT-ből MAVIR?

A villamos-energia kereskedelem liberalizációjára történő felkészülés részeként az Magyar Villamos Művek Rt. 2000. október 19-én hozta létre a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Részvénytársaságot (MAVIR Rt.). Az Országos Villamos Teherelosztó feladatait és eszközeit átvéve a szállítói engedélyes Magyar Villamos Művek Rt. megbízásából a rendszerirányítási tevékenységet a MAVIR Rt. látta el.
2003. január 1-jétől a MAVIR Rt. önálló rendszerirányítói engedélyes és korábbi tevékenységét (hálózati és erőművi üzemirányítás) a jogszabályok jelentősen kibővítették. A MAVIR Rt. felelős a villamosenergia-rendszer üzembiztonságáért, rendelkeznie kell a szükséges rendszerszabályozási tartalékokkal és diszponál a határkeresztező távvezetékek, hálózati kapacitások felett. Feladatait díjazás ellenében végzi a Kereskedelmi Szabályzatban, az Üzletszabályzatban, a Villamos energia Törvényben és a kapcsolódó végrehajtási rendeletekben foglaltaknak megfelelően. Tulajdonosa a magyar állam, a tulajdonosi jogokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium gyakorolja. A villamosenergia-rendszer többi résztvevőjétől független szervezetként felel a biztonságos energiaellátásáért.

2004 Január elsejével a MAVIR Rt. csatlakozik az ETSO CBT (Cross Border Tarification) mechanizmusához. (Ez a mechanizmus gondoskodik a hálózatok használatából eredő költségek és hasznok igazságos elosztásáról.)
Április 19. A MAVIR teljes jogú tagja az ETSO-nak, így a magyar villamosenergia-piac szereplői az egységes európai belső villamosenergia-piac egyenrangú résztvevőivé lettek.

ETSO

Az európai belső villamosenergia-piac közös szabályait lefektető 96/92/EC EU Direktíva értelmében 1999. július 1-jén alakult meg az ETSO („Association of European Transmission System Operators”, az Európai Unió átviteli rendszerirányító társaságainak szövetsége). Az ETSO a TSO-k közös képviseleti platformja az EU-intézményekkel és más európai szervezetekkel való kapcsolattartásban. Elsősorban az Egységes Európai Belső Villamos Energia Piac (IEM) létrehozásával és a szabad versennyel kapcsolatos gazdasági kérdések európai szintű koordinálásával foglalkozik. Egyik fontos feladata többek között a TSO-k közötti villamosenergia tranzitok kompenzációs rendszerének működtetése.

Az ETSO alapító tagjai:

  • UCTE
  • NORDEL („Nordic Electricity System”, skandináv villamosenergia-rendszer)
  • UKTSOA („United Kingdom Transmission System Operators’ Association”), az Egyesült Királyság átviteli rendszerirányítóinak szövetsége)
  • ATSOI („Association of Transmission System Operators in Ireland”, Írország átviteli rendszerirányítóinak szövetsége)

 

A szervezet 2001. július 1-jén az Európai Unió, Norvégia és Svájc rendszerirányítóinak közvetlen szövetségévé alakult át. 2001. november 30-án az ETSO társult tagként felvette a soraiba az akkori CENTREL-országok átviteli rendszerirányító társaságait. A MAVIR ZRt. 2004. április 19. óta a szervezet teljes jogú tagja.

Szabályozási feladatok az együttműködő villamosenergia-rendszerekben

Az együttműködő villamosenergia-rendszerekben pillanatról-pillanatra biztosítani kell a forrásoldali betáplálás és a fogyasztás pontos teljesítményegyensúlyát annak érdekében, hogy a hálózati frekvencia stb. adott tűréshatáron belül állandó értéken tartható legyen. Ezt a feladatot a rendszerszintű szabályozás/tartaléktartás oldja meg. Jóllehet maga a műszaki feladat lényegét illetően nem változott a villamosenergia-szektor liberalizálásának eredményeképpen, megváltoztak azonban a szabályozási célú villamos energia beszerzésének feltételei és új feladatként jelentkezett az egyes villamosenergia-szállítási ügyletek során ténylegesen igénybe vett szabályozási célú villamos energia, vagyis az ún. kiegyenlítő villamos energia elszámolása. Jelen összefoglaló az áttekintés első részeként az együttműködő villamosenergia-rendszerekben szükséges szabályozási feladatokat vázolja fel, abból a megfontolásból, hogy a liberalizált villamosenergia-szektorban a szabályozási célú villamos energia maga is versenypiaci termék s a rendszerszabályozással kapcsolatos feladatok elkülönült szolgáltatásokként jelennek meg.

A villamos energia tárolhatatlansága

A technikai fejlettség jelenlegi szintjén villamos energia jelentős mennyiségben nem tárolható. Ez a kijelentés természetesen bizonyos megszorításokkal igaz, amennyiben gazdaságosan és közvetlenül nem tárolható nagyobb mennyiségben villamos energia. A „gazdaságosan” kifejezés nem szorul magyarázatra. Szükség van tehát arra, hogy a forrásoldal teljesítményét és a fogyasztói oldalon jelentkező terhelést minden pillanatban egyensúlyba hozzák, hogy folyamatosan biztosítsák a dinamikus (folyamatosan változó) egyensúlyt a forrásoldal és a fogyasztói oldal között

A szabályozás alapfeladata

Az együttműködő villamosenergia-rendszerekben normál üzemállapotban a frekvencia mindenütt azonos és a mindenkori frekvencia az előírt értéktől adott tűréstartományon belül tér el [2]. A termelési alrendszerben az erőművi teljesítmény- és frekvenciaszabályozás célja az, hogy a frekvencia a folyamatosan változó fogyasztói teljesítményigények, a változó rendszerszintű terhelés ellenére egy adott előírt tűréshatáron belül maradjon. Az erőművi teljesítmény- és frekvenciaszabályozás meghatározó elemei a turbinaszabályozók. A turbinák mechanikai teljesítménye és a frekvencia (végső soron a fordulatszám) közötti szoros összefüggés van. A frekvencia előírt sávban tartását primer és szekunder szabályozással, ill. tartalékokkal valósítjuk meg. A gyors és hibatűrő szabályozást a primer, a lassú és pontos beállítást a szekunder szabályozás biztosítja.

Ábra: Szinkronzóna szabályozás

 

Primer szabályozás

Egy egyszerű villamos rendszerben a primer szabályozó – megfelelő kilengés után – új frekvencián beállítja az új egyensúlyt. Mivel a fogyasztás is függ a frekvenciától (a gépek fordulatszámától), ezért az egyensúly az ún. dinamikus frekvencia-eltérés után beáll az ún. kvázistacioner eltérésen. Ennek megengedhető értékei minden zónában elő vannak írva. Innen kell majd a szekunder szabályozással visszatérni a kívánt frekvenciára. A mai magyar villamosenergia-rendszerre „előírt” primer szabályozási tartalék kereken ± 50 MW[3], amelyet az UCTE ír elő számunkra (a szinkronzónánk a nettó termelése alapján). A magyar villamosenergia-rendszerben primer szabályozásra csak a hő- és atomerőművek forgó tartalékai vehetők igénybe, mivel erre a célra alkalmas (szivattyús-tározó) vízerőművel nem rendelkezünk.[4]

Szekunder szabályozás

A primer szabályozás eredményeképpen a rendszer frekvenciája f0 értékről f1 értékre változik, azaz az új egyensúlyi állapot áll be. Az együttműködő villamosenergia-rendszerben a villamosenergia-szolgáltatás minőségi követelménye, hogy a mindenkori fogyasztói teljesítményigények azonos frekvencián, az együttműködő villamosenergia-rendszer névleges frekvenciáján kerüljenek kielégítésre. A primer szabályozás eredményeképpen tehát eltérés jött létre a kezdeti rendszer frekvencia (f0 [Hz]) és a megváltozott fogyasztói teljesítményigényhez tartozó frekvencia (f1 [Hz]) között. A maximális eltérés ±250 mHz lehet.

A szekunder szabályozás feladata, hogy visszaszabályozza – a teljesítményegyensúly beállításával – a frekvenciát öt perc alatt az előírt értékre. Nem mindig pontosan 50,000 Hz a beállított érték, hiszen a korábbi eltérésekből eredő időt is ki kell egyenlíteni Az ajánlott szekunder szabályozási tartalék nagyságát a szinkronzónánkban (pl. UCTE) egy képlettel határozzák meg a csúcsterhelés függvényében. Ennek megfelelően például nálunk kereken ± 150 MW (3. ábra) szekunder szabályozásra van szükség.

Ábra: Az UCTE által ajánlott szekunder tartalék

A fogyasztói igények megváltozását tehát a bemutatottaknak megfelelően követnie kell a generátorokat meghajtó teljesítmény változásának. Ez azt jelenti, hogy az együttműködő villamosenergia-rendszerben a fogyasztói teljesítményigények megváltozásának eredményeképpen előálló többletteljesítmény-igény biztosítását követően (vagy éppenséggel a forrásoldali töbletteljesítmény eliminálását követően) a rendszer hálózati frekvenciájának a normál értékre kell visszaállnia. A primerszabályozók, vagyis a turbinaszabályozók beavatkozását követően a rendszer frekvenciája csak az említett szekunder szabályozás eredményeképpen érheti el a normál értéket. A karakterisztika elcsúsztatása azt jelenti másképpen fogalmazva, hogy megváltozik az adott gépegység üresjárati frekvenciája. Valóságos együttműködő villamosenergia-rendszerben több generátor együttesen biztosítja a rendszerszintű fogyasztói teljesítményigények kielégítését, s ebből következően többgenerátoros rendszerben már felvetődik az a kérdés, hogy miképpen kell szétosztani az egyes eroművi termelőegységek között a szükséges alapjel-változtatást. Ez másképpen fogalmazva annak a kérdésnek a megválaszolását jelenti, hogy hogyan célszerű (optimális, azaz rendszerszinten legkisebb költséget eredményező) a szabályozási alapjel visszaállításához szükséges többletteljesítmény-igény szétosztása a szinkronban járó erőmuvi egységek között.

A szekunder szabályozás során az ún. frekvenciakorrekció elve érvényesül. A frekvenciakorrekció elve azt jelenti, hogy a frekvenciaeltérést a frekvenciatényezőnek megfelelően az a rendszerkörnyezet korrigálja, amely az eltérést okozta. Ezt az magyarázza, hogy ilyen módon lehet biztosítani a hálózat üzemének stabilitását, másrészt a tervszerű teljesítménycserét. Az ilyen szabályozást nevezik a hálózati jelleggörbe alapján történő szabályozásnak.

Előfordulhat olyan rendszer üzemállapot, amikor a rendszerben már nincsen szabályozási célokat szolgáló forgótartalék. Ennek e helyzetnek az a következménye, hogy további fogyasztói teljesítményigény növekedés esetén a frekvenciacsökkenés ellensúlyozására már nincs kapacitás, s szélső esetben a frekvencia a minimális érték alá zuhanhat, ami rendszerösszeomlást eredményez. Normál üzemállapotban az együttműködo villamosenergia-rendszerben vannak gyorsan (általában tíz percen belül) indítható, ún. szekunder tartaléktartási célokat szolgáló, eroművi egységek, amelyek ilyen szélső esetben azonnal üzembe vethetőek a rendszerösszeomlás megakadályozására. A szabályozási tartalék, a forgótartalék eltűnését - méghozzá hirtelen eltűnését - általában valamely nagyobb egységteljesítményű erőművi egység, vagy egységek hirtelen meghibásodása, kiesése okozhat. Több országra kiterjedő együttműködő villamosenergia-rendszerek esetében a szomszédos országokból ilyen esetben automatikusan a teljesítményhiányos hálózati ellátási terület felé áramlik a teljesítmény. Az együttműködő villamosenergia-rendszerek közötti megállapodás azonban előírja, hogy a teljesítményhiányos részen bizonyos időn belül saját forrásokból kell pótolni a forrásoldali hiányt, nem lehet tehát „végtelenségig” a szomszédos rendszerek forgótartalékára, szabályozási tartalékára hagyatkozni. Mindazonáltal az együttműködő villamosenergia-rendszerekben működik az automatikus fogyasztói frekvenciafüggő terheléskorlátozás (FTK), aminek az a feladata, hogy megakadályozza a rendszerfrekvencia egy adott érték alá csökkenését, elkerülendő a rendszerüzem összeomlását.

Tercier szabályozás

A szekunder szabályozás által aktivizált erőművi egységek között nem feltétlenül érvényesül a gazdaságos teherelosztás. Az együttműködő villamosenergia-rendszerek üzemirányítása során alkalmazott ún. tercier szabályozás folyamatosan korrigálja a szekunder szabályozás parancsait annak érdekében, hogy beállítsa az együttműködő erőművi egységek között az új terhelési viszonyoknak megfelelő gazdaságos terhelési arányokat. A tercier szabályozás során a gazdaságos teherelosztás szempontjait figyelembe véve határozzák meg a rendszerben szinkronban járó eroművi egységeket, azok aktuális teljesítményét. A tercier szabályozásban szerepet vállaló eroművi egységek esetében már nem elsődleges követelmény a gyors indíthatóság. Ezek a gépegységek ugyanis a szekunder tartaléktartási célokat szolgáló eroművi egységek üzembehelyezését, a szekunder szabályozás, vagyis a frekvencia helyreállítását követően indíthatók, kiváltva a gyors indítású, ugyanakkor hosszabb távon drága, gazdaságtalan üzemet eredményező szekunder tartaléktartási célú eroművi egységeket.

Nem szabályozható erőművi egységek

A dolgozat lezárásaként felsorolnék néhány indokot, hogy az előzőekben ismertetett rendszerbe miért nehézkes a szél- és fotovillamos erőművek bekapcsolása.

  • A rendszerirányítónak minden napot előre meg kell terveznie, hogy mennyi lesz a termelés, és mennyi a várható fogyasztás, és ezt egyeztetnie kell az UCTE-vel. Jelenleg az üzleti napot megelőző munkanapi szélerőműves termelés becslések beválása 30 %. Az alacsony beválás oka egyrészről az, hogy csak két pontra (Szápár, Mosonmagyaróvár) érkeznek szélsebesség előrejelzés értékek. Másrészről az előre jelzett adatok órás felbontásúak, azonban a rendszerirányítás 15 perces menetrendi adatokkal dolgozik (a program átszámolja az órás előrejelzési adatokat negyedórássá, így már a becslés előtt bekerül a rendszerbe az átszámításból adódó pontatlanság).

    MEGOLDÁS: A szélerőműves beépített teljesítmények növekedésével – nemzetközi (német, spanyol) tapasztalatok alapján - MAVIR-nak gondoskodnia kell egy olyan, az operatív üzemirányítást támogató online előrejelzési adatokkal kalkuláló eszközről, amely segíti az üzemirányítás felkészülését, a szélerőműves termelés napon belüli változásaiból adódó szabályozási igények kielégítésére.

A támogatott áron termelő, nem szabályozható entitások vagy a hálózatra zsinór menetrend szerint termelő önszabályozó kooperációk elterjedésével megnövekszik a Rendszerirányító által nem szabályozható termelés részaránya a rendszerben, mely kiszorítja a rendszer szekunder és perces tartalékát biztosító, szabályozható erőművi blokkokat. Ezeknek a blokkoknak a hiánya egyrészről csökkenti a szekunder és perces szabályozási tartományt, másrészről minden egyes blokk leállásával csökken a rendszer szabályozási sebessége (gradiense), azaz romlik a magyar  VER szabályozási rugalmassága. A szekunder tartalékok csökkenése a VER-ben pedig csökkenti a rendszerbe befogadható időjárásfüggő entitások teljesítményeit, mivel ez az a tartalék típus, amely megfelelő sebességgel képes reagálni az időjárásfüggő termelés hirtelen változásaira.


[1] Forrás: http://www.mavir.hu

[2] Dr. Fazekas András István A villamosenergia-ellátással szemben támasztott követelményrendszer. Magyar Energetika, 2002. február, X. évfolyam

[3] MAVIR ZRt.: A VILLAMOSENERGIA-RENDSZER SZABÁLYOZÁSA tanulmány, 2005

[4] Büki Gergely: Energetika, Műegyetemi Kiadó 1997

2013. június 04. (2013-06-04 19:27:00)
Írjon nekünk a cikkel kapcsolatban!

Vagy szóljon hozzá facebook-on!

Helyzetkép az elektromos buszokról a Busworld kiállításon tett szakmai út alapján

Az elektromos járművek ipara nagyon gyorsan fejlődik és így a tömegközlekedésben is évről évre komoly eredményeket lehet fellelni. A legnagyobb ilyen jellegű szakmai kiállíttás a belga Busworld, ahol a Renergy csapata is jelen volt, hogy a legújabb fejlesztésekről tájékozódjunk. Az alábbi beszámolóban a legfontosabb tapasztalatokat összegeztük.

Tovább olvasom 2017. október 30. (2017-10-30 19:45:00)

Az elektromos buszoké a jövő

A renergy consulting kft tanulmányutat szervezett Hollandiába és Németországba az elektromos tömegközlekedési megoldások és infrastruktúra működési/működtetési tapasztalatainak megismerésére.

Tovább olvasom 2017. március 20. (2017-03-20 23:48:00)

A Renergy Consulting Kft. díjat nyert a Smart Future 2016 konferencián

A Smart City Micro Solutions pályázat 2016 harmadik helyzettje a Renergy Consulting Kft. lett, a pályázat a "Meteorológiai adatszolgáltatás IoT alapon okosotthonok számára" címet viselte, ami remek innovációs megoldás az okos otthon lakóinak! Gratulálunk ezúton is a Renergy Consulting Kft.-nek! #SFF2016 #élhetőbbjövő #okos #otthon #meteorológia #IoT

forrás: facebook.hu/OkosJovo

Tovább olvasom 2016. november 24. (2016-11-24 08:48:00)

A Renergy Consulting Kft kiállít a pécsi 3D konferencián

2016. október 7.-én és 8.-án a Renergy Consulting Kft. is részt vesz kiállítóként a II. Nemzetközi Interdiszciplináris 3D konferencián. A konferenciával egybekötött szakmai kiállításon bemutatjuk a cégünk által tervezett spirál lapátos szélturbina makettjét, a 3D technológiákhoz kötődő eszközöket és egyéb termékeinket.

Tovább olvasom 2016. október 04. (2016-10-04 19:22:00)

Napfogyatkozás hatása a napelemes rendszerekre

A médiában sokhelyütt előkerült, hogy a 2015 március 20.-i napfogyatkozás az energiaellátásban problémákat okozhat. Most miután túlvagyunk rajta, és nem tapasztaltunk semmilyen problémát, mondhatjuk, hogy ez a hír egy hoax-nak bizonyult, bár a year 2K probléma felfújása (és egyéb hasonló esetek) után már kezdünk rezisztensek lenni az ehhez hasonló pánikkeltő hírekre. Ettől függetlenül természetesen a napelemes rendszerekre hatással volt a napfogyatkozás, de nézzük meg a mérési eredményeket, hogy milyen módon.

Tovább olvasom 2015. március 21. (2015-03-21 19:33:00)