Renergy Consulting Kft.
e-mail: info@renergy.hu
tel.: 70/374 3690
HU | EN | DE

Megújuló energia

Napelemes rendszerek tervezése és kivitelezése 1-500 kW-ig, szélgenerátorok, napkollektoros rendszerek telepítése, biomassza, biogáz...

Komplex energetikai megoldások

Energetikai projektmenedzsment az elejétől a végéig: pályázatírás, tervezés, energiamérleg-számítás, tanúsítás. Szerkezetcsomópontok hőtani vizsgálata és akár teljeskörű létesítményszimuláció.

Innováció, tervezés

Gépipari szerkezetek tervezése, analízise. Statikai-, dinamikai szilárdságtani szimulációk (FEM), áramlástani szimulációk (CFD)

Mit jelent ma a zéró emissziójú közlekedés?

Olyan korban élünk amikor már nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne gondoljunk a környezetünkre amikor közlekedünk, nemcsak a saját személygépjárművünkkel, hanem a tömegközlekedési eszközökkel. Valóban fontos az nekünk, hogy ne 200 gramm széndioxidot eregessünk a levegőbe kilométerenként, hanem csak 99-et? Egyáltalán megteheti egy magyar ember, hogy olyan járművel közlekedjen aminek még ennél is kevesebb a károsanyag-kibocsájtása, holott a magyar járműpark átlagéletkora 12-14 év?

2025-től az Európai Unióban jelenlevő autómárkák csak abban az esetben kapnak típusengedélyt, ha flottájuk teljesíteni tudja a 78 g/km CO2 kibocsájtási normát. Messze van még ez az időpont, lehet, hogy sikerül. De a belsőégésű motoroknak így is, úgy is, minden bizonnyal leáldozóban van. Nem csak a növekvő üzemanyag-árak miatt, hanem a technológiában rejlő véges lehetőségek miatt is. Főleg a belsőégésű motorok hő veszteségeit kell csökkenteni például kerámia hengerfej bevonattal, vagy ezeket a veszteségeket alakítani át használható energiaformára. Ilyen lehet a generátor lecserélése Peltier-elemekre, és még számos más megoldás, amelyek viszont jelentősen drágítják a gyártást, és így elősegítik más (környezetbarátabb - ) technológiák elterjedését.

A Shell Eco Marathon fogyasztási versenyen a benzinmotoros kategóriában a francia La Joliverie csapata, 2980 km-t tett meg egy liter benzinnel, de a Kecskeméti Főiskola is remekelt, 2367 km-rel a második helyet szerezték meg. [http://totalcar.hu/magazin/kozelet/2013/05/27/shell_eco-marathon_2013/]

Mi tehát a megoldás? Az elektromos járművek?

Egy keveset fogyasztó járműnek alapvetően három kitételnek kell megfelelnie. Kis tömeget kell mozgatni, kis súrlódási veszteséggel kell haladni (aerodinamikai – és gördülési ellenállások) és nagyon jónak kell lennie a hajtáslánc hatásfokának.

A hajtáslánc hatásfoka egy elektromos járműnél lehet a legjobb, hiszen az elektromotorok hatásfoka elérheti a 80-90%-ot. Nagy hátránya, hogy a jelenleg megszokott, minimum 500 km-es, hatótávolsághoz nagy tömegű akkumulátor-csomagot kell vinnie magával, így a mozgatandó tömeg miatt a fogyasztás is nő. Newton mozgástörvényeinek ismeretében tudjuk, hogy ez nem jó, de legalább nagyobb hatásfokon üzemel, és így a fogyasztás is ennyivel jobban alakul.

Az elektromos járművek zéró káros anyag kibocsátásúak, de azért van az éremnek másik oldala is. Az elektromos energiát valahol meg kell termelni, és ha figyelembe vesszük a hálózati veszteségeket, ez jelentősen rontja az arányt, nem is beszélve arról, hogy az áramot többnyire olyan erőművek termelik meg amelyek szintén szennyezik a környezetet. (Lehet vitázni arról, hogy de az atomerőmű nem szennyez, viszont amíg bevallottan is csak 30% körüli a hatásfokuk, addig ne mondja senki, hogy az jó. Ráadásul a fűtőelemek tárolása sem megoldott hosszútávon!)

A megoldás az lenne, ha zöldenergiát használunk az akkumulátorok feltöltéséhez, de akkor még mindig nem oldottuk meg a nagy tömeg problémáját. Ráadásul a jelenleg piacon levő legmodernebb technológia lítium alapú, amely alapanyag rendkívül drága, és a Földön mindössze néhány helyen lelhető fel nagy tömegben. Ilyen a Dél-Amerikai Andok hegység (Chile, Argentína), a Bolíviai Uyuni sivatag és Kína néhány lelőhelye. Ők az elkövetkező korszak „olaj” nagyhatalmai.

 

A cikk írásához az inspirációt az a hír adta, hogy a Hyundai eladott 15 darab ix35 gépkocsit Koppenhága önkormányzatának. Na, nem szimpla SUV-ket, hanem a hidrogéncellás változatot. A hidrogéncella egy ígéretes megoldás a zéró emisszió megvalósítása irányában, hiszen vízgőz a reakciótermék, azaz a kipufogó-gáz. Egyelőre a legnagyobb probléma az ilyen autók eladásával a hidrogén-töltőállomások hiánya, hiszen amúgy már számos típusból válogathatnánk, kezdve az első fecskéktől, mint a Honda FCX Clarity, a Mercedes F-Cell, vagy a legújabbak mint a Hyundai, a BMW 1 Fuel Cell Hybrid és még sokan mások. (A lehetőségek nagy része amúgy előszériás jármű, amit többségében tesztelésre adtak csak ki eddig, politikusoknak, cégvezetőknek.)

A hidrogén mint tudjuk elektrolízissel állítható elő, ami nagyobb energia-befektetést igényel mint a hidrogén saját energiatartalma, így nem gazdaságos. De mi van akkor, ha a hidrogént olyan nap - és szélerőművek által termelt villamos árammal állítjuk elő, amelyek éppen olyan időszakban termelnek amikor a Villamos Rendszerirányító csak jelentős áldozatok árán tudja fogadni az áramot, egyéb erőművek gazdaságtalan visszaszabályozásával. (Ezzel kapcsolódnék előző cikkünkhöz, a „A szél- és fotovillamos erőművek hálózatra termelésének problematikája” címűhöz.) Ilyen esetben át lehetne állítani az erőműveket hidrogén előállítására vízből. Nem ivóvíz!, hanem szennyvíz vagy éppen tengervíz, az Északi tengeri szélerőmű parkok esetében. A megtermelt hidrogént be lehet táplálni a földgázhálózatba is, mivel a hatályos EU szabvány szerint ez 11%-ig megengedett.

A másik felhasználási lehetőség pedig éppen az üzemanyagcellás járművek. Itt a tömeget viszonylag alacsony szinten lehet tartani, mivel a hidrogén egy könnyű gáz, szénszálas kompozit nagynyomású tartályban tárolható. Az üzemanyagcella szintén kis tömegű, a konverziós hatásfoka 40% feletti és a technológia még gyerekcipőben jár, tehát ezen a téren még jelentős fejlődés várható. Ahogy a platina katalizátor kiváltása terén is vannak már innovatív megoldások, mivel ezen – jelenleg elterjedt alapanyag – is meglehetősen drága.

Üzemanyag cellás járművekkel hazánkban is kísérleteznek, ilyen az ELTE-hez köthető Hy-Go és a Pécsi Egyetem Hi-ORCA nevű járműve. Az utóbbi a 2013-as Shell Eco Marathon-on 11. helyezést ért el a nemzetközi mezőnyben 123,3 km/kWh futásteljesítménnyel. A Hi-ORCA egy szénszálas kompozit jármű, amely mindössze 33 kilogrammot nyom, tehát a tömeg probléma megoldottnak tekinthető ebben az esetben. Aerodinamikailag optimalizált, ami a formáján is látható, aerodinamikai alaktényezőjének (Cw) értéke 0,06, ami tizede egy hétköznapi járműnek. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mindez szép és jó, de ezzel nem lehet kimenni utcára, hiszen nem felel meg a KRESZ szabályainak (nincs világítás, irányjelző, stb.), de mindez kis áttervezéssel megoldható lenne ez esetben némi súlygyarapodással.

A másik kérdés a biztonság. Egy 2 tonnás SUV nyilván letarolna egy ilyen kis tömegű járművet ütközés esetén, még ha az EURO NCAP törésteszten 5 csillagot ért is el. Ehhez egy társadalmi szemléletváltásra lenne szükség, hogy az emberek ne a nagy tömegű, impozáns járműveket vásárolják, hanem a kompozit technológiájú 500 kg körüli autókat. Ha ilyenek közlekednek majd az utakon akkor lehetőség lesz a valós fogyasztáscsökkentésre, addig nem.

És mit érez ebből a magyar ember? Láthatjuk, hogy a járműgyártás a közeljövőben teljes átalakuláson eshet át. Ennek előszelét használta ki az amerikai Tesla autógyár, amely folyamatosan terjeszkedni tud, újabb modellekkel jelentkezik.

Ha képesek lennénk meglovagolni a változás szelét, jó helyen, jó időben olyan fejlesztéssel állni elő ami a szemléletváltozásnak táptalaja, akkor lennének lehetőségek. A kompetencia helyben is megvan hozzá, mind a járműgyártásban, mind a megújuló energiák felhasználása terén.

Háber István


Kapcsolódó fájlok

2013. június 19. (2013-06-19 22:38:00)
Írjon nekünk a cikkel kapcsolatban!

Vagy szóljon hozzá facebook-on!

Helyzetkép az elektromos buszokról a Busworld kiállításon tett szakmai út alapján

Az elektromos járművek ipara nagyon gyorsan fejlődik és így a tömegközlekedésben is évről évre komoly eredményeket lehet fellelni. A legnagyobb ilyen jellegű szakmai kiállíttás a belga Busworld, ahol a Renergy csapata is jelen volt, hogy a legújabb fejlesztésekről tájékozódjunk. Az alábbi beszámolóban a legfontosabb tapasztalatokat összegeztük.

Tovább olvasom 2017. október 30. (2017-10-30 19:45:00)

Az elektromos buszoké a jövő

A renergy consulting kft tanulmányutat szervezett Hollandiába és Németországba az elektromos tömegközlekedési megoldások és infrastruktúra működési/működtetési tapasztalatainak megismerésére.

Tovább olvasom 2017. március 20. (2017-03-20 23:48:00)

A Renergy Consulting Kft. díjat nyert a Smart Future 2016 konferencián

A Smart City Micro Solutions pályázat 2016 harmadik helyzettje a Renergy Consulting Kft. lett, a pályázat a "Meteorológiai adatszolgáltatás IoT alapon okosotthonok számára" címet viselte, ami remek innovációs megoldás az okos otthon lakóinak! Gratulálunk ezúton is a Renergy Consulting Kft.-nek! #SFF2016 #élhetőbbjövő #okos #otthon #meteorológia #IoT

forrás: facebook.hu/OkosJovo

Tovább olvasom 2016. november 24. (2016-11-24 08:48:00)

A Renergy Consulting Kft kiállít a pécsi 3D konferencián

2016. október 7.-én és 8.-án a Renergy Consulting Kft. is részt vesz kiállítóként a II. Nemzetközi Interdiszciplináris 3D konferencián. A konferenciával egybekötött szakmai kiállításon bemutatjuk a cégünk által tervezett spirál lapátos szélturbina makettjét, a 3D technológiákhoz kötődő eszközöket és egyéb termékeinket.

Tovább olvasom 2016. október 04. (2016-10-04 19:22:00)

Napfogyatkozás hatása a napelemes rendszerekre

A médiában sokhelyütt előkerült, hogy a 2015 március 20.-i napfogyatkozás az energiaellátásban problémákat okozhat. Most miután túlvagyunk rajta, és nem tapasztaltunk semmilyen problémát, mondhatjuk, hogy ez a hír egy hoax-nak bizonyult, bár a year 2K probléma felfújása (és egyéb hasonló esetek) után már kezdünk rezisztensek lenni az ehhez hasonló pánikkeltő hírekre. Ettől függetlenül természetesen a napelemes rendszerekre hatással volt a napfogyatkozás, de nézzük meg a mérési eredményeket, hogy milyen módon.

Tovább olvasom 2015. március 21. (2015-03-21 19:33:00)